Az emberi betegségek kezelésére szolgáló eljárások közül a masszázst már Hippokratész is ajánlotta. A masszázs szó maga is görög eredetű, jelentése dagasztás, gyúrás. A magyar népi orvoslás régi időktől kezdve ismeri és alkalmazza a masszázst, a "kenést". Minden faluban több kenőasszony is működött, közülük egy-egy messze földön méltán vált híresé.
A masszázs új utakat nyitott az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés és a gyógyítás területén. Ami eddig csak sejtés és anekdota volt, most már kórélettanilag bizonyított. A modern tudományos vizsgálatok bebizonyították, amit őseink már régen is tudtak: az érintésnek egészségmegőrző és gyógyító hatása van.
A masszázs hatására a szervezetben sokrétű, bonyolult, egymással összefüggő élettani változások jönnek létre. A test nagy felületének masszázsa az egész testre hat. Javul a vérkeringés, a szívműködés, a légzés, az anyagcsere folyamatok és az idegműködés. Változik a pulzus szám, a vérnyomás, a testhőmérséklet és a légzés ritmusa, fokozódik a vizeletkiválasztás. Az ingerlő fogások hatására fokozódik a szervezet aktivizálódása, míg a nyugtató fogások után a test ellazul, elernyed. A fáradtság érzés csökken, az izom teljesítőképessége javul, és gyorsan regenerálódik. Az agy vérkeringésének javulása jobb szellemi képességet kölcsönöz (ez a hatás átmeneti), javítja az egész szervezet működését.